2018. április 27., péntek

Vissza a sorkatonaságot


Az utóbbi időben nem csak én kívánom ezt tiszta szívből, de én a mai nap után eléggé, ugyanis egyre több a fiatalabb korú hímnemű egyed (és kislány is), akik nem bírnak magukkal. Ma estefelé elindultam a Kej-re fotózni, és olyanokat láttam, hogy had' ne meséljem, de elfogom, bocsi.


Megszoktam már, hogyha ha nem telefonon fotózok, hanem bármelyik nagyobb géppel (a Nikon főleg nagy pasimágnes lett, bár a Sony-ra is sokan gerjednek), akkor cingár kisfiúkon át a kigyúrt középkorú tenyészbikáig mindenki ismerkedni akar poénos szövegekkel, mint például "csinálunk együtt szelfit?", "fotózunk, fotózunk?", "hú, ez a gép biztos jó képet csinál" (a jó képek fotosoppban születnek, a gépnek semmi köze hozzá szerk. megj.), a legjobb még mindig az, amikor elkezdenek a gép specifikációjáról, áráról, márkájáról és egyebekről faggatni.

A legjobb az idős hölgyek (nekik persze nem kell sorkatonaság, bááár ha elég kegyetlen lennék). "Mennyi idejük van a fiataloknak, ettől nem lehet ülni, mert itt egy méterre bele van bújva azzal a masinával a gazba (ez lennék én), az meg ott nézd, ott fut, hát mennyi idejük van felesleges dolgokra?!" (nem felesleges dolog futni, de ha ennyire zavarja, akkor miért a város legnagyobb sporkerületében üldögél?!)

Akkor lassan belebotlottam egy elég stresszes kinézetű fiatalemberbe, akinek a fontos szerepére csak később jöttem rá.
Nem is figyelmeztem fel rá annyira, ugyanis épp egy kb. 15-17 éves mini csoport (két fiú, két lány) épp veszekedtek az egyik csajjal, amiért nem hajlandó nyilvános nyalásba kezdeni a földön heverve. Meg is értem, ott egy csomó fa lent a víz mellett, arra nem igazán járnak kisgyermekes fiatal párok se idős emberek, de hát ott milyen unalmas már orgiát tartani?!

Ahogy fotóztam a várat, egyre több sörös dobozba botlottam, és némelyiknek a bódult gazdája is arra járt, megjegyzem itt még csak hét óra körül volt. Sokan kimondottan furcsán viselkedtek, nem tipikus részegen, szóval volt ott más is a buliba, de nem ítélkezem, mert még mindig semmi közöm hozzá ki mit csinál. Amúgy ha jól tudom nyilvánosan inni szigorúan tilos, főleg a városnak ezen a pontján, de egyre több bizonyíték volt rá, hogy ezer éve nem volt razzia.

Itt kezdett feltűnni a fiatalember fontos szerepe, akibe előzőleg belebotlottam, csak nem figyeltem fel rá. Már gyanús volt, hogy mindegy merre megyek, egyszerűen mindenhol ott van, és mindig pont akkor és pont ott pihen, ahol én ültem le pihenni vagy épp fotózni. Egyre idegesebb kezdett lenni, és annyira feltűnő volt, hogy a szemem sarkából elkezdtem figyelni mit csinál, és nem egyszer engem nézett és toporzékolt, gondolom nézte mikor kelek már fel.

A tervezett fotóim felét el sem készítettem, mert őszintén nem volt kedvem, inkább felhúztam a nyúlcipőt, amint épp nem figyelt rám. Gondoltam rá, hogy elmegyek az első buszállomásra, vagy beszállok egy taxiba, de mivel egy elég forgalmas helyen lakok, ezért meg mertem indulni gyalog, és cikázva, hátha előbb utóbb ráun, hogy ennyit járkálok, eddig ezek a kullancsok mindig lehullottak, amikor már eléggé szédültek.

Kb. úgy haladtam, mintha puskából lőttek volna ki, és már kicsit megnyugodtam, amikor már nem láttam tovább a hátam mögött.

Na mondom egyben eljutok hazáig, amikor egy zombi módjára viselkedő fazon úgy repült utánam (szó szerint), mintha én lennék a szűz a paradicsomban. Itt inkább a meglepetés ereje volt nagy, mint az ijedtségé, mert azért ennyire kész alakot lazán lekaratézok, de a "follower"-t nem biztos, hogy így leküzdöm.

Kimondottan azért mentem egyedül fotózni, mert én így szeretek, így senki sem siettet, és a figyelmem sincs elvonva a lényegről, de mondtam az uramnak, hogy utoljára mentem el nélküle fotózni este, főleg ezen az útvonalon, mert hiába a Kej a város talán legbiztonságosabb szakasza, mégis itt botlottam eddig a legtöbb kellemetlenségbe (pl. szintén két fiatal részeg legény vett üldözőbe miközben futottam -a legigénytelenebb hosszú mackómban és szakadt mackó felsőben-, de volt idősebb ember is, aki a nyílt edzőterepen elkezdett nekem vetkőzni és feszíteni, de tényleg ennyire hihetetlen, hogy valaki oda sportolni vagy kikapcsolódni megy, nem pedig -már bocsánat, de- faszért?!). Komolyan, még az sem volt ennyire kellemetlen, amikor a központban gonosz emberek rendeztek autós üldözést.

(az esetleges félreütésekért bocsi, elég ideges vagyok)

7 megjegyzés:

  1. Ez azért durva. Nem is hiszem el, hogy ez történik. Szerencsére vannak még igazi férfiak. Jajj de a nénik. Azok inkább viccesek, és az öregasszonyok rosszallását nem kell figyelembe venni. Tuti nekik is volt "felesleges idejük" és olyan tevékenysègek amit így végeztek.
    A szülővárosom elég kisváros, és ott is előfordult, hogy megtámadtak egy lányt. Szerencsére tudott segítséget kérni.
    A húgom is szokott bandázni, és bár bátor lány, azért újabban néhány fiú hazakíséri a lányokat. Túl sok erőszak omlik ránk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, vannak igazi férfiak! Csak aznap nem jött szembe egy sem, csak az elkanászodott kamaszfiúk és a perverzek. :D

      Nekem kicsit nehezemre esik elmenni a nénik mellett. Valahogy annyira furcsa nekem, hogy valaki ilyen szinten nem tud a saját dolgával törődni. Ez korosztálytól független persze, idősek közt is vannak nagyon aranyosak, és fiatalok is vannak, akiknek semmi nem jó, és mindenen megakadnak. Pl. cicanadrág nadrágként. Tud furcsa is lenni, ez tény, de ha épp nincs semmi baj vele, jól áll a lánynak, nem átlászó fajta, akkor miért, könyörgöm, miért baj?! :D Szerintem inkább az felesleges, hogy ilyenen duzzognak, hiszen negatív hatással végül is nincs rájuk, senki nem bántotta őket. Na leszek én még idős, ha szerencsém van, majd akkor megértem. :)

      Amúgy nálunk is egyre több ilyen eset van, nem csoda, hogy paranoiás vagyok, és ha tényleg rám száll valaki, akkor már ennyire kiakadok. Sajnos egyre több az ilyen. A beszólogatásokat már fel sem veszem, azok nem harapnak. Aki csendben követ minden hova, attól már félek, és azt már nem fogom jó néven venni. Az ilyenen persze nem segít semmi, se nem változtat. :( Nekem az esett rosszul, amikor egy problémás fiatalember ellen fellázadtak pár éve a nők, akkor a rendőrség nem csinált semmit, mert a tagnak papírja volt arról, hogy nincs rendben teljesen, de amíg nem tesz semmit, addig nem léphet a rendőrség, és nem lehet nem beszámíthatónak ítélve elzárni. Törvényileg sajnos igazuk volt, de valami történt. Lehet bajt csinált és csendben elrendezték, lehet törvényen kívül valaki lépett ellene, de több éve nem láttam. Nem is élek otthon, de nem is hallottam azóta mástól sem. Nekem is volt vele incidensem, bár engem csak hm... Nem írom le mit mondott, pedig nekem sok mindent eltűr az a nyomdafesték. Na de most van valami új őrült, arról is rég hallottam, remélem megfogták.

      Törlés
  2. értem én, hogy sokan neveletlenek, de a célszerű megoldás az lenne, ha a szülők nevelés címszóval értékeket adnának a gyermekeiknek, nem a sorkatonaság. persze lehet hogy én vagyok paranoiás, de számomra a sorkatonaság háborús fenyegetettségre utal, és én nagyon nem szeretnék háborút és halált... bőven elég fenyegetéssel van az ember körülvéve, nem kell még ez is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. egyébként sem való mindenkinek. egy kicsit is érzékenyebb, költői lelkületű fiút meg is nyomoríthat egy életre.

      Törlés
    2. Látom értetted a poszt lényegét. :)

      Na de válaszoljak így is:
      1. Ha azt írom hogy a szülők neveljék meg a gyerekeket, akkor meg az van, hogy majd meglátom milyen ha nekem is lesz, akkor is nagy lesz-e a pofám.
      2. Lehet ti azt hiszitek, hogy egy kedves ember vagyok, de sajnos nem, az előéletem nem engedi a kegyességet. A gyenge hulljon. Darwin.
      3. Háborút senki se akar, nem azért van. Ha háború lesz, nem fogja senki megkérdezni pont te mit akarsz.
      4. Apám volt katona, és a Balkán háborúk idejére is elvitték. Mai napig azt vallja, hogy nem árt a kötelező katonaság. Hiszek neki, az edzett férfiak másképp állnak mindenhez.

      Mindent értettél, vagy mégegyszer leírjam neked az egész poszttal együtt, hogy mi történt tegnap? Vagy annyira a háttérben bújkálsz, hogy még sosem voltál fenyegetve, hogy az egyetlen bajod a szegény költői fiúk lelke, mint az, hogy biztonságban végig tudsz-e menni ezektől a majmoktól az utcán?

      Törlés
    3. De igen, én is voltam fenyegetve. De úgy gondolom, ez a fajta ember a hangos kisebbség. A sorkatonaság meg ugye mindenkire vonatkozik, és kötelező. Most is bárki lehet hatona, ha akar, ez a különbség. Bocs, ha megbántottalak, csak ez a véleményem. Ja, meg az, hogy a saját gyerekemet nem küldeném oda, így a másét sem.

      Törlés
  3. Nem a véleményed amit nem tudok elfogadni, hanem hogy ekkora tragédiát látsz egy egyszerű költői túlzásban. Felesleges ennyit görcsölnöd rajta, nem volt ennek a kijelentések akkora súlya, mint amennyit belelátsz. Csak lazán. :)

    VálaszTörlés