2017. július 30., vasárnap

Ha lehetne, élnék a YouTube-ból?

Nem.

Mára egy tipikusan olyan bejegyzés hoztam, ami valahogyan mindig is nagyon népszerű volt feltételezem a provokatív hangvétele miatt. Sajnos ilyen komolyabban elmélkedős poszt elég régen volt, a legutóbbi kissé indulatokat szító bejegyzésem a CP-s véleményezésem volt, ahol mélységesen el kellett szégyellnem magam. Hát feltételezem ma is le kell süllyednem a föld alá, de sebaj, már elég régóta érlelődik bennem ez a téma, úgyhogy uccu neki. :)



Mielőtt elkezdtem videózni voltak kétségeim a dologgal kapcsolatban. Listába is szedem nektek a dolgokat:

Pro:
  • Nincsenek legjobb barátnőim, csak olyan közeli barátnőim, akiket a téma nem kifejezetten érdekel, így nem tudom a szépségápolási szenvedélyemet kiélni sehol, erre jó a YouTube felülete.
  • Ki tudom tölteni a szabadidőmet valamivel addig, amíg jórészt csak az egyetemen vagyok, és nem dolgozom. Munkával párhuzamosan viszont lehetetlenség csinálni, kb. mindig fáradtan videóztam, szóval szinte biztos, hogy amint teljes munkaidőben dolgozok, és az egyetemnek vége, mi könnyes búcsút veszünk egymástól.


Kontra:
  • Támadások érhetnek ezzel kapcsolatban ismerősi körömben, megjegyzem eddig egy valakin kívül mindenki jó fejen fogadta, és az az egy valaki is egy szabad szájú szellem, rossz lenne komolyan venni, így pozitívan csalódtam.
  • Megváltoznak a kapcsolataim. Bár többnyire jól fogadták az emberek, a kapcsolataim valóban megváltoztak, ettől csak még antiszociálisabb lettem.
  • Kihat a karrieremre. Elég férfias szakmám van, nőként elég egyedi vagyok, 98%-a a közvetlen kollégáimnak férfi. Esetleg előfordulhat, hogy a szépségápolási hobbim miatt nem vesznek komolyan, ami egy mérnök esetében szar ügy. Eddig erre nem volt példa, sőt, úgy nézem értékelik az igyekezetemet, és maximálisan elfogadnak, de mivel nem szoktam "videós vagyok" felsőben rohangálni, így ez most nem teljes tapasztalat.
  • Belebolondulok, nem jut energiám azokra, akik valóban számítanak, mert csak ezzel akarok foglalkozni. Szerencsére eddig mindig időben észhez tértem, így nagyjából fent tudom tartani az egyensúlyt az egészséges kapcsolataim és az internet közt.



Az a szomorú, hogy a kontra listát még tudnám hova folytatni. Viszont most nem arról van szó, hogy a videós "karrierem" végét beszeretném jelenteni, egyerűen csak szeretném ha tudnátok, hogy én hányadán állok a videózással, mielőtt tovább mennénk.

Igazából már nagyon régóta próbálok erről a témáról videót készíteni, de az az igazság, hogy a beszéd valahogy nem az én asztalom, sokkal komfortosabbnak érzem az írást. Talán könnyebb az érzelmeimet elrejteni. Nem, nekem nem, én még itt sem tudok poker face lenni.

Nagyon sokat tesznek fel mostanában olyan videókat, miszerint:
  • Meg lehet élni a YouTube-ból?
  • Mennyit keres egy YouTuber?
  • Ott hagytam a munkám a YouTube-ért!
  • stb.


Nevetséges, felelőtlen, igénytelen. Erre csak ennyit tudok mondani. Kifejteném. Még egy kamasz esetében meg tudom érteni, hogy így próbál egy kis zsebpénzt szerezni, és mivel a szponzorációk után több nullás pénzek is betudnak csúszni, így jókora összegről beszélünk. Én nem tudom mennyibe kerül egy ilyen fizetett videó, de tegyük fel, hogy 50.000Ft. Valószínűleg ennél jóval több, de ne essünk túlzásokba. Egy népszerű videósnak havonta ebből van minimum 6. Az már 300.000 Ft + az egyéb reklámok és nézettség által begyűjtött pénz, ami mindenkinél más, legyen 40.000. Ez így már 340.000 Ft havonta. Nem tudom ennyi pénzből Magyarországon meg lehet-e élni, de egy kamasz gyerek (mivel ezekből több van, így most velük példázok) biztosan valahogy megvannak. Nálunk ennyi pénzből pedig bőven el lehet lenni, tekintve, hogy mondjuk keresztanyum az előző munkahelyén 12.000 Ft-ot kapott, amiből épphogy a villanyt kitudta fizetni.

Szerbia nincs a toppon. Az a zsebpénz, amivel már itt el lehet élni, számlástul mindenestül, azért az már nem rossz zsebpénz.

A másik véglet az idősebb korosztály, akik a munkahelyüket otthagyják, hogy a videózásnak éljenek, mert a munkájuk olyan unalmas, ez szórakoztatóbb. Az élet szar és nem szórakoztató, nem is a szórakozásért dolgozunk. Kicsit éretlen, ha valaki úgy gondolja, hogy a munka szórakoztató. Egy idő után az is utálja a munkáját, aki egyébként imádja azt a szakterületet. Nem sokaknak jut meg az a luxus, hogy non stop rajonganak a munkájukért. Ez teljesen normális dolog.

Nem azt mondom, hogy a YouTube nem jó munkafelület, hiszen rengeteg munkával jár, főleg azok fektetnek bele sok munkát a videóikba, akiknek más dolguk nincs is egész nap. Nem azért, mert én nem akarok egy hétig felvenni és vágni egy 10 perces hault, hanem mert nekem van más dolgom is, nekem egy videóra mindennel együtt max 3 órám jut. Munka mellett pedig ennek fele, mert energiám sincs többre, és nem is akarom. Ahogy a videósok, úgy én is a munkámnak élek. Csak az enyémnek van haszna. Sorry not sorry. :D

Nem rágódnék ezen annyit ha nem olyan lenne ez, mint a modell szakma. Mivel a fiatalok a célközönség, és nekik tök mindegy miről van szó addig, amíg merészen megsütsz egy öt dolláros kamu iPhone 6-ot. Viszont a gyerekek is felnőnek, elkezdenek igényesebb tartalomra vágyni, amit a mai YouTube nem fog megadni, és a jövőbeli még úgy sem. Jön egy új generáció, akik szintén korosztályban hozzájuk illő videóst fognak keresni, aki tudja mire vágynak, és el tudja adni a dolgokat.
A jelenlegi kedvencek 5-10 éven belül kiöregednek a szakmából, és max az idősebb korosztálynak tudnak tartalmat gyártani, de az idősebbeknek már kevesebb idejük van arra, hogy videókat nézegessenek, és sokkal reálisabban végig tudják gondolni mire van szükségük, és nem fognak megvenni feleslegesen egy újabb cuki Essence kiadást, mert nincs rá szükségük, vagy inkább a gyereküknek vesznek valamit. iPhone helyett pedig mindenki inkább ebédre süt husit.

A szerencsésebbek, ügyesebbek lehet bejutnak egy céghez, esetleg maradnak a YouTube hátterében, és mondjuk reklámfelvételeket készítenek. Mi van a többiekkel? Majd a párjuk eltartja őket? A gyereknek úgyis jót tesz, ha valaki otthon marad. Most mondjam ezt? :D Viszont ha évekig valaki egy bizonyos munkának élt, akkor biztos nem akar örökké otthon maradni, előbb utóbb visszafog vágyni a mókuskerékbe. Negyvenhez közel már meglepő módon nehéz munkát találni, főleg, ha nem voltál folyamatos munkaviszonylatban, tehát kiestél a rutinból, esetleg nem fejlődtél a korral, és elavult technikákat alkalmaznál a munkádban.

Vagy itt vannak a kamasz videósok. Az egyetemet és a szakmai gyakorlatokat elfogják hanyagolni a YouTube és a különböző események miatt, és nem kellenek sehova. 30 évesen nulla munkatapasztalattal és fél egyetemmel megint kevés helyre vesznek fel. Feltételezem 500.000 követős online celeb nem akar majd egy újságos bódéban dolgozni.

Jól férjhez kell menni/jól kell nősülni, és az mindent megold. Viszont akkor mit ért el az életben? Mit tett le az asztalra? Semmit. Lesz egy szép emlék arról, hogy volt ilyen is.

A legnagyobb baj mégis azzal van, hogy azt vetítik a gyerekeknek és a kamaszoknak, hogy így is lehet. Kicsit netcelebkedünk, és miénk a világ. Ez nem így van, sajnos keveseknek jön be ez valóban!

Azt se tartom jó dolognak, hogy jön egy épeszű ember, leírja kommentben, és mindjárt minden rajongó neki ugrik, hogy "Érj el húsz évesen ennyit!" "Csak féltékeny vagy, mert ő többet tett le az asztalra!" 

Rendben. 22 éves vagyok, ez idő alatt gépésztechnikus számítógépes szerkesztő, CNC technikus szoftveres programozó, szakképzet gépgyártásmérnök lettem. Stabil helyem van egy nagyszerű munkaközösségben, a folyamatos szakmai fejlődésem biztosítva van, ami hatalmas kiváltság, így hihetetlenül hálás vagyok, ha a jó Isten is úgy akarja, három éven belül még két diplomám lesz. Ha nem is lesz meg az okleveles gépgyártásmérnök és a mesteri, akkor is többet fogok érni mint az, akinek 20 évesen 200.000 fős óvodája van. Mire fel lennék féltékeny? :) Vagy bárki?

A való életben a sok követő nem érték, és nem stabil megélhetés. Rengeteg értékes ember van a világon, és én közéjük akarok tartozni. Nem akarom az életerős (micsoda vicc :D) éveimet egy múló sikerre áldozni, inkább valami valódit szeretnék létrehozni.

14 megjegyzés:

  1. Nagyon klassz, főleg a lezárás. Hát igen, az nagyon fontos, hogy az ember azt csinálja amit szeret, és sok esetben a hobby jól hoz pénzt, de a videók gyártása, vagy a blogírás mint olyan, múló dolog. Nem lehet hosszú távon főállásban ezt csinálni hiába kezdik sokan "szakmának" nevezni. Van egy pár olyan ember, akiket követtem ezen a social media felületén, és máshol is, mert tényleg jó tartalmat gyártottak, de amikor elkezdenek napiszinten unalmas (számomra) vlog videókat gyártani Spar latogatasrol, megy a dilemmázás hogy piros, vagy fehér paprikát vegyen-e inkább (kicsit sarkos) az számomra kicsit sok.
    Ezzel csak azt akartam mondani, hogy sok emberről leiratkoztam, mert sok esetben látszik, hogy az illető kínosan erőlködik, hogy legyen valami épp hogy fent, és a szponzoráció valamennyire a témába vágjon. A youtubeozást is meg lehet unni egyszer. Még én is érzem, pedig alig kezdtem el írni a blogom, hogy van amikor nagyon lelkes vagyok, és van amikor nem is igazán érdekel a bejegyzéseim sorsa.
    Köszi, hogy "papírra vetetted" a gondolataidat, nekem is hasonló véleményem van, amikor irigyekről szóló kommenteket olvasok. Szó se róla, sok munka van vele, és fárasztó ahogy minden, de hosszútávon bizony nem kifizetődő.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is sokakról iratkoztam le sajnos az utóbbi időben. Eléggé sajnálom, hogy a legjobbak mind így elmentek rossz irányba, de valahol ezt is megtudom érteni, néha én is úgy érzem, hogy jó lenne ezért kapni is valamit, de tudom, hogy akkor minden megváltozna, én pedig az akarok maradni, aki most vagyok.

      Törlés
    2. Maradj is az aki most vagy. Olyan jó olvasni, hallgatni téged. Tetszik a személyiséged, és hogy egyéniség vagy humorral és öniróniával. Valamint kellően kritikus mind magaddal, mind pedig másokkal szemben.

      Törlés
  2. A külföldiek közül is egyébként a legnagyobbak már inkább a videózás kapcsán jött plusz projektekből élnek meg, márkaépítés, könyvkiadás, a YouTube-on kívüli márkapromóció vagy nagyköveti feladatok, stb., így lehet az, hogyha még abba is hagyják esetleg, benne maradnak ilyen körökben, mert partnerként tekintenek rájuk a marketing világában arra vonatkozóan, hogy hogyan kell közösséget építeni. Itthon maximum néhány olyan embert tudok elképzelni, aki hogyha abbahagyná, "szakmán" belül tudna elhelyezkedni. Szerintem tök jó, hogy van, aki meg tud élni a hobbijából, de azért egyetemet félbehagyni szerintem is kicsit merész, mert bizony lehet valakinek több százezer feliratkozója, de ha ez a lufi kipukkad, közel sem biztos, hogy bárkit érdekelni fog a munkaerőpiacon. Nem egy olyan videós ismerősöm van, aki jelenleg ugyan ebből él meg, de van mellette egy végzettsége, amihez mindig nyúlhat, ha esetleg szükség van rá. Régen mindenki énekes akart lenni, most mindenki YouTube videós...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És tényleg mindenki ez akar lenni... és mindenki a szponzoráció meg az ingyen cuccok miatt, teljesen elveszett az, ami miatt igazából jó videózni. És aki a valódi örömökért csinálja, az kevésbé is fut be.
      Nálunk inkább azok a felkapott YouTube-osok, akik már eleve magazinoknak dolgoznak, vagy valami márkának, talán kettő van, aki saját erejéből küzdötte fel magát, és utána lépett az "ipari" ágra.

      Törlés
  3. Szia!
    Tetszett a poszt, nagyon is.
    Teljesen egyet értek veled. Nekem van egy youtuber ismerősöm, nem írom le a nevét, mert nem lenne szép tőlem, és nagyon sokan ismerik. Egyszer beszélgettem vele arról, hogy miért is szerez videózni. A válasza az volt, hogy " Nem szeret videózni már, vagyis annyira mint régen már nem, ma már csak azért csinálja mert pénzt kap egy-egy videóért, és ingyen termékeket, amit nem is a saját véleménye szerint mond el, hanem kivan neki adva, hogy mit mondjon. Csak is azért, hogy pénzt kapjon. Picit csalódtam benne, mert mielőtt elkezdett videózni, pontosan kijelentette, hogy ő nem lesz ilyen videós. Régebben én is videóztam, aztán sehogy se volt időm iskola mellett, bár ezt nem is szeretem "kikiabálni". Ezért is lett blogom, írni jobban szeretek mint beszélni, jobban kitudom fejteni a véleményemet.
    Várom a következő cikked, puszi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy tetszett! :)

      Érdekes, ezek szerint a szakmai videósok is belátják, hogy ez nem nyújt örömet... viszont a pénz kell, ebben a világban ez már alap, meg lehet érteni. Csak hát így kár, ez is ugyanúgy feltud emészteni, mint egy rossz munkahely.

      Törlés
  4. Teljesen egyetértek, mostanában megnövekedett az ezzel kapcsolatos videók száma, írtam is már pár véleményt oda. Szép és jó dolog fiatalon a videózás, de 30-40 évesen a kutya se lesz rájuk kíváncsi. Mert a fiatalabbak néznek videókat órák hosszat a youtube-on (én is akkor kapcsolom be, ha unatkozok vagy ha azt akarom, hogy szóljon valami), de ez mindig is egy fiatal generáció munka köre lesz. Csak erre alapozni, óriási butaság, de majd páran megtapasztalják a saját bőrükön, aztán lehet sírni... Judit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is olyan sokára fogják megtapasztalni. A YouTube abszolút hanyatlásnak indult, aki erre építi az életét, az mind kedvesen pofára fog esni hamarosan...

      Törlés
  5. Szia!

    "Mire fel lennék féltékeny? :) Vagy bárki?"
    Nekem valahogy mégis úgy érződik, hogy féltékeny, esetleg irigy vagy. Talán azért, mert könnyűnek látod ezeknek a celebeknek az életüket. Úgy látom, hogy talán abban bízol, hogy valami "felsőbb igazság" majd megjutalmaz téged, amiért te nem élvezetből dolgozol, hanem keményen hasznot hajtassz a társadalom számára, míg ezeket a celebeket, meg majd megbünteti, amiért nem gondoltak a jövőjükre. Nem lehet, hogy mégis irigykedsz a sikerükre, vagy az örömükre?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyébként meg elég sok tapasztalatot szerezhetnek a video-bloggolásban, fejlődhetnek a kommunikációban, videoszerkesztésben, stb... ezeket a képességeket később máshol is kamatoztathatják majd, nem csak az újságos bódéban. Lehet hogy sok lehetőségük van. Talán támadásnak tűnhet, ami írtam. Az igazság az, hogy én is így gondolkodtam 22 évesen, ahogy te és programozást tanultam, ahelyett, amit szívem szerint csináltam volna és sajnos kiégtem. Folyamatosan keresnek állásokkal, de nem tudom már elvégezni a munkámat, mert belebetegedtem az örömtelenségbe. Ezért máregy ideje szakmaváltáson vagyok és újra elkezdtem érezni azt az örömöt, amit 22 évesen feladtam...

      Törlés
    2. Szia! :)

      Nagyon rosszul értetted, nem vagyok féltékeny, nem is érzem támadásnak, hiszen valóban nem vagyok az. Imádom a munkám és az egyetemet is, sikeres vagyok benne, folyamatos fejlődés biztosítva van, ami 22 évesen nagyobb siker és kiváltság, mint sok követő vagy egy rajongó tábor. Inkább rajongjanak értem a munkatársak, mint a fiatal korosztály, számomra ez az érték, ezek azok a kapcsolatok, amik segítenek nekem elérni az álmaimat, és még jól is érzem magam a társaságukban. A kommunikációmmal nincs baj, a szükséges fejlődést nem a sminkekről való beszéléstől fogom megkapni, hanem a valódi emberekkel való szakmai tárgyalásoktól. Lehet fejlődni a kamerától is, de az soha nem lesz olyan, mint egy hús vér emberrel beszélni.

      A CNC programozás évek óta ez az életem, hatalmas inspirációm van, mindig van benne kihívás, valami új, nem fog ez lankadni egyhamar, pláne ilyen közegben. A videózás soha nem lesz ilyen, és nem is munka helyett csinálom. Szórakozásnak, és ennél többre nem is tartom.

      Ha más a videózást munkának tekinti, és jó alapnak érzi valaminek tegye, az ő dolga. Én csak leírtam az én szempontomat.

      Az én valós sikereimet nem lehet látni videókban, attól még nem jelenti, hogy nincs, és máséra irigykedem. Szerintem ezek magán jellegű dolgok, amik nem férnek el a csatornán. :)

      Törlés
  6. Tökre igazad van ebben az posztban úgy kb. mindenben (na jó, a munkát megutálós dologgal mondjuk nem értek egyet :D)
    Én tökre büszke vagyok hogy gépész vagy, sokkal hasznosabb dolgot csinálsz, mint az emberek nagyon nagy százaléka. Te már most sokkal többet tettél le az asztalra ezzel, mint a celebek. Az, hogy munka után hülyülsz egy kicsit a youtube-al, szerintem igazán belefér akár pihenésnek is. Vagy beleférne, ha nem lenne fárasztó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó ezt olvasni, nagyon feldobtad a napom.^^

      Törlés