2016. május 31., kedd

Edzőterem?!


Miért akarna valaki edzőterembe járni? Egészséges életmód, fogyás, vagy épp testformálás. Esetleg csak simán divat? Akárhogy is, egyik sem olyan jó indok, mint az enyém. Avagy életemben először elgondolkodtam azon, hogy én márpedig havi bérletet akarok venni egy edzőterembe. Vigyázat, hosszan sztorizunk!



Ahogy sokan, én is nagy előnyben részesítem az otthoni tornát. Kényelmes, nincs körülöttünk senki, nem kell hozzá messzire menni, vagy épp előnyös ruhában lenni, nyugodtan felvehetünk egy kopott cicanadrágot is, úgy sem zavar senkit, hogy átlátszik. Ám ennek van két hátulütője. Az egyik a rendszertelenség. Ez az, ami engem leginkább fenyeget. Van egy időszakom, hogy élek-halok a tornáért, de azt is kibírom, ha hónapokig nem csinálok semmit. A másik, hogy egy idő után kevés. Ilyenkor jön elő, hogy venni kellene valami kis súlyzót, ami szintén egy idő után kevés lesz, és megint venni kellene valami nagyobbat. Valakinek megéri, de annak, aki hajlamos rendszertelenségre, annak nem.

Na meg egy idő után az alsó szomszéd is szól, hogy még egy buffanás, és neked annyi. Márpedig ugrálás nélkül hogy?

A hetekben meghívott a koleszába egy barátnőm, ugyanis van ott egy pöpec kis edzőterem, ingyen, csak egyetemistáknak. A kolesz tőlem 5 percre van, nem túl stresszes eljutni oda, az ellenőrzés sem komoly, így akármikor bemehetek egyedül is, nem kötelező valakinek otthon lenni, hogy átcsempésszen a portáson. Csak ahogy beléptünk, a konditerem darabokban. Felújítás következik. Jessz!


Persze nem akartam ez a dolgot feladni, ráadásul itt a nagyon-nagyon szép idő, a város pedig tele van tömve szabadtéri, ingyenes edzőpályákkal. A vandálok már jól megrágcsálták őket, de nem használhatatlanok. Úgyhogy pár alkalommal már jártam arra. Az egyik a barátnőmmel volt, ami konkrétan semmit sem ért, ugyanis végig viháncoltuk az egészet – gyorsan ki is derült, hogy nincs szükségem barátokra az edzéshez, mert nem tudok odafigyelni.

A második alkalom jó volt. Csak pár furcsa fiúcska volt, ilyen kigyúrt mókusok, akik kettőt húznak felfelé a rúdon, és 10 percig fulladozva sétálnak a pálya körül. Hozzájuk képest én szétdolgoztam magam. Érdekes szerkezetek különben. Hogy ne legyen túl nagy kísértés szétlopkodni a súlyokat, úgy vannak megcsinálva, hogy a saját súlyoddal kell dolgoznod. Első körben 100x kinyomtam magam lábon, egy másik kütyüvel pedig felső karra mentem, 50x emeltem meg magam. Azt hittem nem nagy dolog, saját magunkkal elbírunk, plusz nem vagyok nagy darab. Hát mégsem vagyok olyan könnyű. :D Mellé meg ugye futottam is, úgyhogy alig húztam magam hazáig, másnapra meg rettenetes izomláz. Nagyon jól esett.

Ma is kimentem (mire kikerül a poszt, ez már múlt heti sztori). Eleinte jó is volt, leszámítva azt, hogy egy csomó 14-15 éves, a pályát használta játszótérnek, pár idióta még rongálta is a még jó állapotban lévő gépeket, elvégre ami már úgyis törött, azt miért is rongálná?

Azért én próbáltam élvezni a nyomi kis edzésemet, és kicsit keményíteni, hiszen az izomlázra a plusz munka a legjobb gyógyír. Sokszor meg kellett várnom, míg majdcsak kifotózzák magukat a csajok, hogy odamehessek valamihez, a fiúk után pedig inkább semmihez sem mentem oda.

Az oké, hogy a sport-parkok mindenkié, de ebben az esetben az lett volna igazán vicces, ha átmegyek az öt méterre lévő játszótérre, és csúszdázok. Még az oké, hogy majomkodnak, de azzal miért jár együtt a vandalizmus?

Időközben megérkezett valami pasi is, ő nem annyira zavartatta magát, de inkább a betondarabokat rakosgatta ide oda, minthogy odamenjen valami géphez.

Kicsit ráuntam a boldog fiatalokra, és megindultam a futópálya felé, hogy akkor elkocogok a másik edzőpályára. Ahogy verettem fel a töltésoldalon (tudják ezek, hogy kell szabadtéri központot építeni :D), jött valami két kamasz fiú, sörrel a kezükben (délután két órát írunk, meg csütörtököt), és Szióóóóó. Nem zavart a dolog különösebben, átmásztam szépen a sétányon a futópályára, és megindultam kocogni, egyszer csak hallom, hogy utánam fut valaki röhögve. Megállok, hátranézek, hát az egyik „legény”.

Nem vagyok az az ember, aki tudja fékezni az indulatait. Na szerencsére sikerült megtartanom az Ő MÉLTÓSÁGUKAT, és nem keverem le nekik ott helyben egy-egy pofont. Persze nem lehetett túl szimpatikus a „Kisfiam megdöglesz” tekintetem, és inkább meghátráltak, ám amikor újra futni kezdtem, akkor ismét hallom, de ezúttal mindketten. Na ott elkezdem sprintelni egészen a következő edzőpályáig (kifulladtam amúgy). Természetesen nem tudtak követni, feltételezem ezek is olyan fiúk, akik a menzeszükre hivatkozva lógják a tesiket.

A másik edzőpályán nagyon vonzóak voltak a gépek, erre jön egy félmeztelen öregember, és elkezd nekem szexiskedni. Értem, akkor ma van a nap, amikor az összes idióta elmegy sétálni.

Nem is csináltam semmit, azonnal megindultam hazafelé.

Valahányszor sétáltam ilyen szabadtéri edzőterm felé, sosem láttam nőt, kivéve egyet, aki látszólag a pasijával volt ott. Sikerült is gyorsan megértenem, miért van ez így. Ha szerencséd van, akkor nyugodtan sportolhatsz, ha nincs, akkor az összes perverz, szexista, részeg, meg Dzsásztin Bíbör utánzat megtalál magának. Aztán majd kiderül, hogy le tudod-e vezetni a feszültséged, vagy még idegesebben mész haza.


Úgyhogy én, aki sosem volt az edzőtermek híve, elgondolkodtam, hogy egy közeli, szigorúan csak női edzőtermet kipróbálok, és befizetem erre az egy hónapra a jegyet, amíg itt vagyok a nagyvárosban. Inkább békés sportolás 2500 dinárért, mint hogy zaklassanak ingyen. Nem?

Próbáltam fejben összeszedni a pro és kontra pontokat, és sok szól mellette, azon kívül, hogy nem vagyok egy nagy gyúrmóka. Nem vagyok szuperizmos, nem vagyok szuper erős, nincsenek menő edzőcuccaim, azt se tudom mit hogy kell használni, meg se tudom kérdezni, mert ilyen dolgokról még sosem beszélgettem, vagy olvastam szerbül.

Meg ugye a pénz. Felszínesen hangozhat, de vagy fenszi edzőcuccot veszek, vagy bérletet. Nagyjából bármit meglehet oldani, senkinek semmi köze hozzá, hogy milyen nadrágban vagyok, vagy felsőben, sportmelltartóm meg van. Amim nincs, az az edzőcipő, ami meg azért egy ilyen komolyabb gépekkel ellátott helyen fontos, mert nem véletlen találták ki ezeket a spéci edzőcipőket, és nem lenne túl buli, ha amiatt fájna a hátam, mert nem megfelelően oszlott el a súly a Converse csukámban. Szóval ja.

Még párszor bepróbálkozok a szabadtéri pályákon, de gyanús, hogy úgyis a négy fal közt végzem, mert egyszerűen ezek a történések nagyon kellemetlenek nekem. Még a koleszos edzőtermek sem vonzanak, hogy megmondjam az őszintét, mert egyszerűen senkivel sem szeretnék találkozni. Jelen pillanatban egy „saját” kis zugot szeretnék, ahol nyugodtam mozoghatok anélkül, hogy folyton megállítanának ismerősök beszélgetni, meg félmeztelen csúnyaságok udvarolnának. Bár lehet ezen a részen rosszul gondolkodok, és túl stresszelem ezt a dolgot.


Nektek van valamilyen negatív tapasztalatotok?
Otthoni torna vagy edzőtermi?

6 megjegyzés:

  1. Én általában otthon szoktam, bár most az orvosom eltiltott minden fajta edzéstől/futástól/sétától még a biciklizéstől is (éljen a betegség x'D se), viszont remélem 8-án a kontrollon végre azt mondja, hogy na két hónap alatt csak helyrerakta magát a szervezeted, most már mozoghatsz újra. (Jó lenne, mert hiányzik, nagyon :/).

    Edzőteremben eddig egyszer voltam csak, akkor is egy szállodáéban, nem volt nagy cucc, de tetszett. Debrecenben keresgéltem már, de azok érdekelnek, ahol különböző órákat is adnak és ott meg nagyon idiótán voltak az időpontok, így oda nem jutottam el.

    Szimivel egy jóga stúdiót is kinéztünk, de a mesés órarendünk megakadályozta, hogy együtt bármikor is elmenjünk (neki délelőtt-délután voltak órái, nekem délutánon-este x'D). Egyedül pedig valahogy nem igazán akartunk, így az otthoni torna maradt.

    Aztán gondoltam eljárok majd a helyi uszodába, ami olyan 20 perc séta tőlünk, hát ott meg folyton vízilabda csapatok foglalják le a pályákat, így azt is feladtam, mivel maximum, ha két sáv marad az úszni vágyóknak a medencében és egyébként egész drága pénzért/alkalom -.-" Pedig imádom úszni :/

    Egy ideig eljártam egy futópályára, ami egy stadion körül van viszont 4 km-re tőlünk, így egész nagy edzéseket tartottam, csak rengeteg időt elvett az oda- és visszajutás, amit nem igazán engedhettem meg magamnak, hiszen tanulni is kell. (Mert ugye busz nem jár, ezért le kell gyalogolni a távot vagy futni). Na meg, ott történt egy olyan eset, hogy valamelyik hétvégén focimeccs volt a stadionban és akkor lezárják a futópályát is a stadion körül... Ezt akkor még nem tudtam, így naivan sétáltam a helyszínre, majd miután láttam, hogy esélytelen, hogy én itt akár néhány kört is megtegyek indultam hazafelé, ekkor pedig részeg foci drukkerek kezdtek kurjongatni meg követni és így áhhh, oké, hagyjuk. Nem leshetem mindig, hogy melyik nap van meccs és melyik nap nincs, így azóta vissza se néztem oda és lemondtam a futásról. Marad az otthoni torna xD

    Nekem amúgy a súlyzókkal mázlim van, mert tesóm anno nagy fitnesz-őrületében rendelt 1,1,5,3 kilósokat, így az 1,5-3 kilósokkal elvagyogatok. Emellett megkértem nagymamámat, hogy varrjunk nekem lábsúlyt, egy zsákba öntöttünk egy kiló sót és varrtunk rá egy erős, de puha és rugalmas zsinórt, az egész zsák körbeöleli a bokámat, így kényelmesen rá lehet kötni és tök jól működik, az meg, hogy hogyan néz ki, nem fontos :D Mostanában amúgy azokat a rugalmas gumipántokat szoktam nézni, hogy kellene. Több videóban láttam, hogyan használják és én is próbáltam már anno, akkor nagyon tetszett. Meg egy jóga labda is jól jönne, Sziminek van az albérletben és marhára bírom :D

    Azért durva, amiket írtál, hogy ilyeneket csinálnak az emberek, nem is értem miért kell seggfejnek lenni és a többi -.-" Egyébként egyik barátnőm a fitneszteremre esküszik, azt mondja, hogy motivációs erő az, hogy egy kalap pénzt áldoztál rá és akkor már csak ki akarod használni :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úristen, marha hosszú lett a komment, bocsi!

      Törlés
    2. Semmi gond, mindig örülök a tartalmas kommenteknek! :)

      Azért nem semmi, hogy ennyire nem lehet kihasználni a lehetőségeket, mert a "hivatásos" sportolókhoz kell igazítani mindent... pont ezért komáltam, hogy a szabadtéri sportolás nálunk ilyen jól megoldották, de hát ha a majmok lesben állnak a bokorban, hogy mikor jár arra egy nő, akit zaklathatnak, az gáz.
      Az uszodás részt sem értem. Rég voltam már medencén, nem nagyon bírom, de az a tapasztalatom, hogy a versenyúszók csak egy részét zárják le a medencének, de az pont elég arra, hogy aki nem hülyéskedni jött hanem komolyan gondolja az úszást, az nem tud egy tisztességes hosszt leúszni, vagy ha közelébe megy a sportolóknak, akkor már sípolnak, hogy menj el onnan, mert zavarsz.
      A lovaglást imádtam, de hát több okból kifolyólag is inkább hagytam az egészet, persze nem magával a sporttal volt gondom, szerettem is csinálni, a versenyeket is, meg mindent, csak annyira a pénzről szólt az egész a gazdának, hogy már ráuntam hallgatni a költségvetést. Kedves, hogy beavat, de ha rekreálni megyek, akkor ne legyek már excel táblázat.

      Én is ezért lennék többnyire oda az edzőteremért, mert egy kisebb vagyon. :D Akárhogy is számolom, most nem biztos, hogy van rá keretem, de ha egyszer rávenném magam, akkor tutira belehúznék. :D

      Törlés
    3. Igen, és amúgy tök gáz, hogy lenne elvileg egy jó dolog, ami arra való, hogy az ember tudjon mozogni kint a jó levegőn, de nem tud a hülyék miatt -.-"

      Uhh a lovaglós is érthető, hogy már nem fűlött hozzá így a fogad. Azért szomorú, hogy ennyire csak a pénz, mikor elvileg a sport kikapcsolódást kellene, hogy nyújtson.

      Igen, a bérletárak jó motviációk tudnak lenni :D

      Törlés
  2. Szerintem nem stresszeled túl, mégis ki akarna ilyen alakok között létezni egyáltalán, nem hogy értelmes és elvileg élvezetes dolgot csinálni. Megértem viszont, hogy kivinnéd az edzést az otthonod falai közül, én sem tudtam rávenni magam a tornára, még a sport abbahagyása utáni időszakban sem, amikor nagyon hiányzott a mozgás. Nem az a környezet :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy megerősítettél benne te is és Szimi is, mert eddig csak azt kaptam, hogy milyen hülye vagyok, kit érdekel, ingyen van... Akkor inkább nem is csinálok semmit, keresek más hobbit, mert egyszerűen nyílt terepen nem lehet foglalkozni azzal amivel szeretnél, mert úgy nézem, hogy nem csak a sportolókat zaklatják. Egyszerűen a fiatal korosztály jópofának tartja, hogy békés embereket zaklathat.

      Törlés